Halandó, ki szerencsétlenséged órájában ide(és ennyire félre)klikkeltél! 1. Get a life! 2. Ha nem megy, keress egyet a Google-on! 3. Ha mégis maradnál, tegyél úgy, mintha Operában (vagy Safarin) volnál, mert akkor látni is fogod, széltében-hosszában, amit produkálunk. 4. Persze, lehet, hogy az ekszplórerre esküszöl, te szerencsétlen... akkor viszont vásárolj egy 19-es monitort (legalább), és bütyköld a rezoljúsönt 1280x1024-re :o) úgy látva látsz majd. 5. Mit is? Szégyenérzet, vallási és egyéb fanatizmusok, kis/nyers/nyárspolgári érzületecskék, elő veletek! Libuska és feminista, hímfasiszta és →→→→→
ami hajlandó aláfeküdni
miközben
szűzkurvaként retteg
a megismerés
meg szentségtelenítő aktusától ami fontos ami legkevésbé sem kellene azzá váljék ami kimondandó és mégse megmutatható
vagy talán egészségesebb
volna
elfelejteni ami olyan mintha aztán mégis kiderül róla
hogy helikopter
amia
mi
®kÜLöNféLe
töRtÉnüLéSeK
mEg hÍrCsÉk
2006. február 13. * * * Gyászjelentés helyett :)
Szakítottam A Hét című vásárhelyi lappal
és ennek kimondhatatlan nevű főszerkesztőjével. Szerencsés napon történt a dolog, de sajnos nem pénteken. Heti rendszerességgel jelentkező filmes rovatomat a Világbazár Filming felületén nyomatom a továbbiakban
Hetente legalább egy írást publikálok
lapzárta vasárnap este nyolc órakor lészen!
2005. szeptember 11. * * * Terrortámadás?
Tudtam, hogy megtörténhet,
de azzal áltattam magam, hogy mindig és csakis azzal a mással
A 200 gigás hárdomról minden elveszett egyszerűen letörlődött, mikor egy másik gép agyára csatlakoztattam. Kizárólag a cédére, dévédére ki nem írt 250 film lett oda! A teljes TIFF-gyűjtemény (40 cím). Mintha a kedves hagyott volna el. A Zelvont együttérzőn kérdi
Őrzöl te valamit a nődön?!
2005. augusztus 25. * * * Imádom, amikor kioktatnak! ASzárnyas fejvadászt is Ridley Scott készítette! Tehát ha beírod a Kingdom of Heaven-kritikába az Alient, akkor ezt is be kellene szúrni, mert még azt fogják hinni (?) hogy nem tudtál róla! Ez a film alapozta meg RS hírnevét
underground körökben. Mosolyogtam?
2005. augusztus 24. * * * Francia, film, vontatott, Győzelem
Úgy látszik, a díjak elriasztják a nézőket! Nyolcan ültünk a nézőtéren, ebből kettő (egy párocska) később, jóval a kezdés után érkezett, és nem azért hogy a filmet nézzék. Amint végeztek, távoztak. Egyébként az opusnak nemjegyeztem meg
a címét, tehát
nem fogom
azutókornak megőrizni. Pont
2005. augusztus 13. * * * Múlt hétre, rohamtempóban (még Váradon, vendég-gépen, Nyári Egyetemezés közben egy szép éccaka) megírtam a Kinsey-t. Most neki fogok esni a Pete Tong-nak. Azt mondja a Zelvont, hogy a süket DJ-s film címe Cockney szlengben wrong akar lenni. Jómagam pedig azzal folytatnám, hogy az igaztörténetek, életrajzi bohózatok nálam bejönnek. Vajon mi lesz a következő? Vijácá bátyé filmu, ásáj?!
2005. augusztus 3. * * * Egy illúzióval ismét könnyebb vagyok, és a léggömbből sem dobtak ki (habár mindent megtettünk ezért). A Hole in My Heart? összegy a tej a szerkesztővel. Ragaszkodik ahhoz, hogy a címet meg kell változtatni. Én ragaszkodtam ehhez: Vödör a spermának. Nyakas kálvinista kutya, ami vagyok! Nekem is lehetett volna más címjavaslatom: Barbie-rózsaszín pornó – de mennyivel egyszerűbb döfni, mint nyelni!
2005. július 28. * * * Isten éltessen, Jim Davis, te 6ikszes!
Tudtátok, hogy ma van a szülinapja? Nem? Egyáltalán van-e halvány segédlila fogalmatok hogy kicsoda ő? Nem biztos. Bezzeg pár nagyarc adott valamit az emberiségnek (ha létezik ilyen fogalom). Ott van Jézus, aztán Gutenberg. Chaplin meg János bácsi, a székely lófő. S végül, de nem utolsó sorban Jim Davis, Garfield apukája. De ki oltja el a villanyt?
2005. július 17–19. * * * Születésnapomra megajándékoztam magam pár óra DC++ keresgéléssel. Új, Marian nevű virtuális barátocskám gépagyán rengeteg TIFF-es filmet találtam, ezek java része hiányzott a gyűjteményemből. Megegyeztünk, hogy nem kapcsoljuk ki a gépeinket, és nekiestem a töltögetésnek. (A srác barátnője szervező volt a filmfesztiválon :) Kulcs a lábtörlő alatt, vers a hűtőben, lista a blogban!
2005. július 4–9. * * * A hét stílszerűen indult: fogalmam sem volt, miről írjak eRGé-nek. És akkor Rékuci beszól, hogy izé: kellene további TIFF-es filmkollekció? Többek közt a Red Colored, amiről volt vajmi jegyzetem (deh elég gyatra). Másnap Anyatollah kér és kap tőlem írást (Oldboy). Rögtön utána: Second Hand. Köpködök most is. Végül: Mar adentro és Gegen Die Wand. Megrendelésre. Örömest
Aranymedvés szívás * * * Filmológia vizsga (szívás :) után bámulom a plakátot: Head On, aranyos medvécskét kapott Berlinben. Hm. Nem ismerős a film, deh beülök a moziba, ejsze csak jó lehet, haezek díjazták. Ha megnéztem volna, ki a rendező, bekattan, hogy valami bibi van. Így csak az első képsornál jövök rá, hogy kifizettem a méregdrága jegyet a Gegen Die Wand-ra. Persze, más élmény moziban és más a 19-es képernyőn nézni ugyanazt
2005. június 15. * * * nosferatu az aranypolgár vs caligary DéRé 19 órától szeretettel és mindenkit! A félreértések elkerülése végett: azért kerülnek ezek (és most) műsorra, mert beállt a pepita rezgőfrászos szesszió és egyes lógosok (mint jómagam :) lemaradtak a Pethőmama-féle filmológia áldásairól. Hogy Zsuzsikánkat idézzem: „Megnézhetjük a filmeket Gézánál?” Ezen PÁ is mosolygott (s áldását adta)
eltűnésünk okairól * * * magyarázkodás helyett csak egy szót írhatnék le: TIFF. És bocsánatot kérek azoktól, akiknek beígértem az Osamát.Az időzítés a lehető legrosszabb volt, mert aznap kezdődött a kolozsvári filmfesztivál... Ahol többek között ezt a filmet is adták (a SuperNova szekcióban). Persze, ez nem jelenti azt, hogy egy későbbi időpontban nem nézhetnénk meg nálam is
2005. május 20. * * * dealer – 19 órától. És még mondja valaki, hogy nem tudok rászervezősdit játszadozni! Ezúttal a Filmtettfeszt állt utamba. Semmi bajom a Sorstalansággal, de inkább a Dealer! Olyan ez, mint egy jópofi utcai balhé: nem igazságos, fiúk! ti csak hárman vagytok, meg se kottyantok nekem. Uff
2005. május 13. * * * nem, nem szerencsétlen nap, habár péntek... Tehát: 20 órától filmvetítés Gézánál! A belépés: ingyenes. Műsoron: Milko Mancsevszki Eső előtt című filmje. Az 1994-es macedón–angol–francia produkció Arany Oroszlán díjat kapott (Velence, 1994), és Oscar-díra jelölték (1995) a legjobb külföldi film kategóriában
O nembabona De ki viszi át a túlsó partra? És hogyan is? Merthogy mást nem szabad, csak azt. Például tavaly, karácsony előtt az egész házat fenekestül felforgattam, a legkisebb zugot is kipucoltam, simára nyaltam a földet, a falakat, az ablakokat és az ajtókat. Mindent elmosogattam, mindent eltettem a helyére, és a rengeteg ruhát is összefogtam, úgy tettem a szekrénybe. A budit alaposan kipucoltam, a kádat kitisztítottam, a hajszálakat kihúztam a lefolyóból, az ágyat megvetettem, a cipőket kisuvickoltam, a ruhákat begyúrtam Marcsába, majd megszárítottam. Még a gép agyán is nagytakarítottam: porverés satöbbi. Csak egyetlen egy helyre nem merészkedtem...
O sörösalapítvány A meghatározások néha csúnya banánhéjak. Főleg ha mereven ragaszkodunk az egyedül üdvözítő elméleteinkhez. Ugyebár Castells a hatalomhoz való viszony alapján a modern identitásépítés három formáját különíti el: legitimáló, rezisztens és projekt identitás. Az elsőre példa Pilátus és Kajafás. Ide sorolandó mai verzióban a párt... és elhajlásai, tárgyalási kényszere miatt a szakszervezet is. Naná, képzeljünk csak el egy olyan szakszervezetet, amely nem tárgyal (mert ezáltal legitimálja a hatalmat!) hanem robbant, úgy követel. Az már terrorszervezet. Persze, a komcsi érában a szakszervezet nem a dolgozók érdekét tartotta szem előtt, hanem az államét, és kirakatintézményként azt hirdette, hogy tilos a munkabeszüntetés. Az hatalom-legitimáló kiszolgáló-szerv volt. És ma is vannak inkább hatalompárti szakszervezetek, illetve olyanok, amelyek inkább az ellenzékkel fekszenek le. De valamit mindenképp legitimnek tartanak. A második identitáskategória szimbolikus figurája Barabás (maibb változatban: Iszlám Dzsihád, bőrfejűek stb.) míg végül a harmadik kategóriát egy emberke uralja: Jézus (napjainkhoz közelítve: környezetvédők, feministák stb.). És akkor íme a pontos meghatározások sora!
O romániainévjegy És akkor bekattan, szinte a semmiből, hogy honnan ismerem PR-t. Évekkel ezelőtt egy ITTK-csapat járt Kolozsvárott, a BBTE központi épületében, a nagyteremben tartottak bemutatkozó agytágítót. Nekünk „ideát” akkoriban meglehetősen újak voltak bizonyos fogalmak és főleg némely összefüggések. Amire felkaptam a fejem, az volt, hogy Románia elsőbbségét bizonygatták, méghogy mi előbbre volnánk az információs társadalom kiépítése terén, mint Magyarország. Mérhető adatokat, behálózottságot, hivatalos (főleg hurráoptimista kormány)statisztikákat sorjáztak, és ez politikailag így is korrekt. Hinni, amit a hivatalos Bukarest mond a világközvéleménynek. Na de aki benne él, az mást lát és mást tapasztal, nekünk talán épp a csatolható, a hiányzó szolgáltatások fájnak legjobban. Mert mivégre az egész behálózottság és információs társadalmiság, ha nem szolgálja az életminőség javítását?! Tovább is van, mondjam még?
O okoskakarácsonyra A tudás és a jólinformáltság nem fedi egymást. A tudós koponya általában birtokolja a világ történéseiről szóló jelentéseket, míg a mindentudónak tűnő lényecske még a legkiválóbb információk birtokában sem biztos, hogy képes értelmesen felhasználni értékes ismereteit. Lehet, hogy csak hörcsög módra bepofázott X adagot a világból. Ott kering ugyan fejében „a” és „b” mint infó, de képtelen összefüggést teremteni ezek között. Totális csődje akkor következik be, amikor az „a” és a „b” mellé begyűjti a „c” kategóriát is. Amikor ezt a végtelenre tágítható Cét is megkaparintotta valamilyen szándékos szivárogtatás \ véletlen információ-áradási vagy egyéb szerencsés körülmény révén (kézügyesség, szerencse stb.), és még mindig fogalma sincs, mihez kezdhetne önnön világával. Számára mindez csak halott anyag... A világot kódoló, a láthatatlan, megfoghatatlan... a körülöttünk, minket meghatározó információt, érzelmi hullámzást és kulturális beágyazottságot mindössze akkor tartja értékesnek, ha tárgyiasítható, elkapható, megehető, meghúzható és végül kiszarható. A világ vége ebben a fajtában keresendő, valahol ott, ahol el sem kezdődik. Ott, ahol ez a fajta tömeglény egykedvűen lóbálja a lábát a semmibe, unatkozva piszkálja az orrát, és hegyeseket köp. Miközben mindent anyaggá próbál konvertálni: érzelemből hasznot, lelki javakból önelégült jólétet, emlékezetből feledhető semmiséget facsar ki. Ott hal meg az ember bennünk. Ott, amikor hagyjuk. Amikor kihagyjuk. Zárójel vissza.
☼ elvont erdélyimagyar trakta
pörögj be! süllyedj mélyebbre ₪LinK aLanT miNDeN mEGvAgYoN tUrbÓuL kEReSd SzÍnÉt nE a FOnÁjÁt
tudni vélem, hogy mi a szép mi a rút
punktyé punktyé punktyé punktyé
becalization: szudzsécimöcivilizát kígyópiros sztori vizujólbezárva félszigetel: zirodalom filmes dolgaink
piros vagy ugyanez paraszt variánsban továbbá ez es teccik
de nem szeretek táncolni figyu! ide ne merj kattintani ezt füleld, csak meg ne hallja apuci
szadogádzsómazo pikáns lakodalmas
₪iTt cSAk SziViLiZáLtAn - ViSsZAkézBőL
aKÁrKi AkÁRMit AkáRHoGyAn aKÁrMikOr
vAGyiS eZt És ígY moNDjÁtOk Ti rÓLaM nEKeM iDe KöSzÖnEt éRtE (alant pedig finomvegyes saláta fogyasztható)
Nem képeslapok, én csináltam ezeket! ☼ ™ Bemutatom kedvenc virágaimat!
Mert aki a virágot szereti, állítólag
rossz ember nem lehet...
Legalábbis ezt így mondják nálunkfelé.